A Csimota Kiadó főszerkesztőjét, Csányi Dórát, kérdeztük a kiadó őszi-téli megjelenéseiről. A Tolerancia-sorozat egyik legnépszerűbb könyve a Lenka újra kapható, a sorozat többi könyveiből is várható második kiadás?
A Lenka című mese a Tolerancia-sorozatunk egyik legnépszerűbb, ha nem a legnépszerűbb darabja. A könyvet most változatlan kiadásban ismét megrendelhetik partnereink.
A Lenka című mese a Tolerancia-sorozatunk egyik legnépszerűbb, ha nem a legnépszerűbb darabja. A könyvet most változatlan kiadásban ismét megrendelhetik partnereink.
Nagyon örülünk Lenka sikerének de annak is, hogy a sorozat két másik címe – A csúnya királyfi és a szép királykisasszony, A Fehér Hercegnő és az Aranysárkány– felkerült a Márai-listára, így ezek most közel 400 könyvtárba juthatnak el az ország minden pontjában. Jövőre bizonyára ezekből is lesz újabb kiadás.
Talán azzal sem fogok nagy titkot elárulni, hogy Szegedi Kati műhelyében már készül Lenka kis barátjának Palkónak a története is, kis szerencsével akár még idén könyv lesz belőle. Kati blogján az érdeklődők akár követhetik is alakulását.
A Lenkához egyébként egy nagyon felkészült könyvtárpedagógus segítségével foglalkozásterv is készült, amit elérhetővé szeretnénk tenni minden pedagógus számára, aki szívesen foglalkozik diákjaival kortárs művekkel. A foglalkozásterv megtekinthető: http://csimota.hu/foglalkozastervek/lenka.pdf
A világ összes kincse
A csodafa után újra a zene felé veszi az irányt a Csimota, A világ összes kincse a jazz világába vezeti be az olvasókat, mi a különlegessége és milyen korosztálynak szánja a kiadó ezt a könyvet?
2007-ben jelent meg kiadónknál A csodafa. Én akkor úgy gondoltam ez egy sorozat első része lesz és akár évente új címmel jelenhetünk meg, újabb és újabb műfajokat bemutatva a gyerekeknek. Nos nem így alakult, mert ezek a könyvek sajnos óriási anyagi befektetést jelentenek a kiadónak és támogatók nélkül képtelenség a megvalósításuk. Tavaly kerültünk kapcsolatba a Sárik Trióval és Bátky Andrással, és azonnal beleszerettünk a történetbe, zenébe, ami akkorra már nagyjából körvonalazódott. Végül idén tudtunk a munkának nekikezdeni és szeptember végére készül el a könyv.
2007-ben jelent meg kiadónknál A csodafa. Én akkor úgy gondoltam ez egy sorozat első része lesz és akár évente új címmel jelenhetünk meg, újabb és újabb műfajokat bemutatva a gyerekeknek. Nos nem így alakult, mert ezek a könyvek sajnos óriási anyagi befektetést jelentenek a kiadónak és támogatók nélkül képtelenség a megvalósításuk. Tavaly kerültünk kapcsolatba a Sárik Trióval és Bátky Andrással, és azonnal beleszerettünk a történetbe, zenébe, ami akkorra már nagyjából körvonalazódott. Végül idén tudtunk a munkának nekikezdeni és szeptember végére készül el a könyv.
A történet egy kislányról szól, aki igazi mesei környezetben él, az Üveghegy legtetején. Imádott apja után sóvárog, akit régóta nem látott, mert az messzi országokat bejárva, hosszú vándorutakat tesz. Micó, nem bír nyugton várni, és kinyitja a ládát, amiről azt gondolja, hogy a vándorlások során gyűjtött kincseket rejti. A felnyitásakor támadt zűrzavarban úgy tűnik, hogy elszöktek a kincsek, ezért keresésükre indul. A hűséges kísérővel, Rézcsőrűvel tett utazása során érti meg, hogy papájának mi is jelenti a világ összes kincsét.
A cd-mellékleten nemcsak a mese hallható majd, de természetesen a Sárik Péter mesére írt jazz-muzsikája is, valamint 9 darab betétdal.
Itt idézném Sárik Péter szavait a könyv utószavából:
„Hangulatok és dalok születtek: vidámak, szomorúak, szépek, furcsák és néha vadak. Nem butuska gyerekdalok és nem komoly kompozíciók műértőknek. Csak egyszerűen ZENE, mindenkinek, amit örömmel és érthetően játszunk.”
Ez egy könyv lesz a címe egy fordítás kötetnek, mely egyszerre szól a legkisebbeknek és a felnőtteknek, hogy került a Csimotához ez a könyv?
A könyv 2010-ben hat hónapig a New York Times sikerlistáján szerepelt. Eddig 20 nyelvre fordították le. Mégis nehezen tudok erről a könyvről beszélni, nem is igazán tudnám megmondani képeskönyv-e, design könyv-e, gyereknek szóló könyv-e, felnőtteknek szóló könyv-e, ezért csak annyit mondanék „Ez egy könyv”. Legyen ez most meglepetés mindenkinek!
Ha nem is a Tolerancia-sorozat újabb részeként, de hasonló témát boncolgat a Szívszerelem című könyv, amely a válást témáját járja körül, a könyv érdekessége, hogy a végére egy hosszú utószó is került (már-már tanulmány). Miért volt erre szükség? Milyen korosztálynak ajánlanád?
A Szívszerelemről már hamar kiderült, amint megmutattuk általunk nagyra becsült szakembereknek, hogy egy eléggé vitatott felfogású könyv lesz. Pontosan ezért, az eredeti holland szöveget ki szeretnénk egészíteni az általad is említett tanulmánnyal. Hogy miért is van erre szükség? Nos, azt hiszem, hogy a válás témája egy nagyon komplett, összetett élethelyzet, amit nagyon nehéz egyetlen történetben és megközelítésben bemutatni. Ahány család, annyi történet és annyi lehetséges megoldás. Rengeteg sérülés érheti ilyenkor a gyerekeket, és nagyon óvatosan, körültekintően kell az ő érzelmi válságukat, félelmeiket, frusztrációikat kezelni. Miután a könyv csupán egy adott szituációt dolgoz fel a számtalan lehetséges közül, és nem kíván általános kapaszkodókat nyújtani a gyerekek és szülők számára, féltünk, hogy az üzenete nem a megfelelő módon kerül értelmezésre és nem szolgálja majd a gyógyulást, az újrakezdést. Így felkértünk egy klinikai pszichológust, hogy írjon a mese végére egy általánosabb és egy, a mesére készült elemzést is, ami az olvasóknak jó támpontot tud adni a történet és annak üzenetének megértésében. Gyanítom így is sokan lesznek, akik majd egy-egy elemét kérdőre vonják, de mint általában könyveink többségében, itt is az a célunk, hogy elinduljon egy a témával való szembesülés, s megmutassuk lehet és kell ezzel foglalkozni olyan formában, hogy a gyerekek számára is érthető legyen. A könyvet Szabó T. Anna fordította a tőle már megszokott nyelvi leleménnyel, humorral és bár képi világát nézve a 4-5 éves korosztályra gondolhatnánk, én mégis inkább a nagyobbaknak ajánlom majd.
A Csimota eddig jellemzően a 0-3, illetve 6-9 korosztálynak készített könyveket, a Tündérbodár egy kicsit idősebbeket szólít meg, mit érdemes tudni erről a könyvről?
Tündérbodárvalóban kicsit talán kilóg kiadónk eddigi portfoliójából, de amikor először olvastam a kéziratot azonnal megragadott a szöveg gördülékenysége, a történet líraisága, és nagyon szerethető humora. Talán nagyképűen hangzik de nekem akkor a Micimackó jutott az eszembe róla, úgy éreztem ebből mindenképp könyv kell, hogy szülessen. Azóta sokat dolgoztunk, csiszoltunk még rajta, de ma már a finisében vagyunk és alig várom, hogy az illusztrációk is elkészüljenek hozzá. Karácsonyra már bizonyára a boltokban lesz, de most még nem szeretnék többet elárulni róla.
A sűrű őszi-téli kiadói termés még egy Papírszínház-mesével is bővül, melynek a címe Három toll, idén ez már a harmadik Kamishibai-meséje a kiadónak, a Három toll mennyire illeszkedik a korábbi mesék sorába?
Nagy örömmel mondhatom, hogy a sorozat egyre elterjedtebb és népszerűbb az óvodákban, játszóházakban, könyvtárakban és drámapedagógusok, gyógypedagógusok körében. Mára 11 mese jelent meg a Csimota Könyvkiadó gondozásában, melyek elsősorban az 3 és 6 éves korosztályt szólítják meg. A mesék között egyaránt találunk klasszikus Grimm- feldolgozásokat és mai történeteket. Rengeteg pozitív visszajelzés érkezik a kiadóhoz, cikkek, blogbejegyzések, szakmai meghívások, előadások sokasága jelzi számunkra a Papírszínház sikerét és fontos pedagógiai szerepét.
Remélem, mindenki annyi örömet talál majd a mesében, Rofusz Kinga meseszép illusztrációiban és a muzsikában, mint amilyen szeretettel mi is készítettük a könyvet.
Ez egy könyv
Ez egy könyv lesz a címe egy fordítás kötetnek, mely egyszerre szól a legkisebbeknek és a felnőtteknek, hogy került a Csimotához ez a könyv?
A könyv 2010-ben hat hónapig a New York Times sikerlistáján szerepelt. Eddig 20 nyelvre fordították le. Mégis nehezen tudok erről a könyvről beszélni, nem is igazán tudnám megmondani képeskönyv-e, design könyv-e, gyereknek szóló könyv-e, felnőtteknek szóló könyv-e, ezért csak annyit mondanék „Ez egy könyv”. Legyen ez most meglepetés mindenkinek!
Ha nem is a Tolerancia-sorozat újabb részeként, de hasonló témát boncolgat a Szívszerelem című könyv, amely a válást témáját járja körül, a könyv érdekessége, hogy a végére egy hosszú utószó is került (már-már tanulmány). Miért volt erre szükség? Milyen korosztálynak ajánlanád?
A Szívszerelemről már hamar kiderült, amint megmutattuk általunk nagyra becsült szakembereknek, hogy egy eléggé vitatott felfogású könyv lesz. Pontosan ezért, az eredeti holland szöveget ki szeretnénk egészíteni az általad is említett tanulmánnyal. Hogy miért is van erre szükség? Nos, azt hiszem, hogy a válás témája egy nagyon komplett, összetett élethelyzet, amit nagyon nehéz egyetlen történetben és megközelítésben bemutatni. Ahány család, annyi történet és annyi lehetséges megoldás. Rengeteg sérülés érheti ilyenkor a gyerekeket, és nagyon óvatosan, körültekintően kell az ő érzelmi válságukat, félelmeiket, frusztrációikat kezelni. Miután a könyv csupán egy adott szituációt dolgoz fel a számtalan lehetséges közül, és nem kíván általános kapaszkodókat nyújtani a gyerekek és szülők számára, féltünk, hogy az üzenete nem a megfelelő módon kerül értelmezésre és nem szolgálja majd a gyógyulást, az újrakezdést. Így felkértünk egy klinikai pszichológust, hogy írjon a mese végére egy általánosabb és egy, a mesére készült elemzést is, ami az olvasóknak jó támpontot tud adni a történet és annak üzenetének megértésében. Gyanítom így is sokan lesznek, akik majd egy-egy elemét kérdőre vonják, de mint általában könyveink többségében, itt is az a célunk, hogy elinduljon egy a témával való szembesülés, s megmutassuk lehet és kell ezzel foglalkozni olyan formában, hogy a gyerekek számára is érthető legyen. A könyvet Szabó T. Anna fordította a tőle már megszokott nyelvi leleménnyel, humorral és bár képi világát nézve a 4-5 éves korosztályra gondolhatnánk, én mégis inkább a nagyobbaknak ajánlom majd.
Szívszerelem
A Csimota eddig jellemzően a 0-3, illetve 6-9 korosztálynak készített könyveket, a Tündérbodár egy kicsit idősebbeket szólít meg, mit érdemes tudni erről a könyvről?
Tündérbodárvalóban kicsit talán kilóg kiadónk eddigi portfoliójából, de amikor először olvastam a kéziratot azonnal megragadott a szöveg gördülékenysége, a történet líraisága, és nagyon szerethető humora. Talán nagyképűen hangzik de nekem akkor a Micimackó jutott az eszembe róla, úgy éreztem ebből mindenképp könyv kell, hogy szülessen. Azóta sokat dolgoztunk, csiszoltunk még rajta, de ma már a finisében vagyunk és alig várom, hogy az illusztrációk is elkészüljenek hozzá. Karácsonyra már bizonyára a boltokban lesz, de most még nem szeretnék többet elárulni róla.
A sűrű őszi-téli kiadói termés még egy Papírszínház-mesével is bővül, melynek a címe Három toll, idén ez már a harmadik Kamishibai-meséje a kiadónak, a Három toll mennyire illeszkedik a korábbi mesék sorába?
Nagy örömmel mondhatom, hogy a sorozat egyre elterjedtebb és népszerűbb az óvodákban, játszóházakban, könyvtárakban és drámapedagógusok, gyógypedagógusok körében. Mára 11 mese jelent meg a Csimota Könyvkiadó gondozásában, melyek elsősorban az 3 és 6 éves korosztályt szólítják meg. A mesék között egyaránt találunk klasszikus Grimm- feldolgozásokat és mai történeteket. Rengeteg pozitív visszajelzés érkezik a kiadóhoz, cikkek, blogbejegyzések, szakmai meghívások, előadások sokasága jelzi számunkra a Papírszínház sikerét és fontos pedagógiai szerepét.
Idén valóban készül egy Grimm-mesefeldolgozásunk, a Három toll, amit Szalma Edit illusztrál majd.
Három toll
Ezzel a meseválasztással és feldolgozással kicsit szeretnénk visszanyúlni a Papírszínház kezdeti céljához, szeretnénk ugyanis, ha ezúttal is alkalmazkodna a történet a sérült gyerekek igényeihez is, ezért Fekete-Szabó Viola, gyógypedagógust kértük fel ennek szerkesztésére.
Talán a legjobb, ha őt idézzük a mesével kapcsolatban: „A Grimm testvérek Három toll című meséje az ún. Tökfilkó típusú mesék közé tartozik. A mese hőse a legkisebb királyfi, akit idősebb testvérei folyton lebecsülnek és kigúnyolnak látszólagos együgyűsége miatt. Oktondi királyfi, mert hogy így hívják a mese főszereplőjét, bátyjaival versenyezve, próbákat kiállva küzd meg a királyi koronáért és mindenki legnagyobb meglepetésére, ő lesz az, aki képes lesz megszerezni azt apjuktól.
Egy kisgyermek az őt körülvevő, számára »hatalmasnak tűnő« világgal szemben gyakran érzi úgy, hogy tehetetlen, hogy nem tud megfelelni a kívülről érkező temérdek elvárásnak. Úgy gondolja, nála mindenki más okosabb, talpraesettebb és erősebb. E mese lehetőséget teremt számára, hogy azonosulni tudjon a mese hőssel, így bátorítást kaphat, hogy saját, belső értékeit megbecsülni tudja.
Pedagógusként gyakran tapasztalom, hogy a gyermekek milyen belső konfliktusokat élnek át, amikor a szülő, az óvoda és az iskola olyan elvárásokat támaszt velük szemben, melyek ellentétben állnak az ő gyermeki vágyaikkal, ezt főként az amúgy is szorongásra hajlamosabb gyermekek élik át különösen nagy szenvedéssel. A gyermeket, bármennyire is szeretnénk, nem lehet megkímélni e konfliktusoktól, hiszen csak e követelések belsővé tétele folytán kezd differenciálódni személyiségében az ösztön-én, az én és felettes én, az emberi lélek e hármas felosztása. E mese arra tanítja a gyermekeket és bennünket is, hogy meg kell barátkoznunk a tudattalannal, meg kell ismernünk a hatalmát és okosan szolgálatunkba kell állítani, úgy ahogy a legkisebb királyfi tette. Leereszkedve a föld sötét gyomrába, felfedezni és megismerni saját tudattalanunk néha rémisztő mélységét, mert a saját életünkben csak így győzedelmeskedhetünk.”
De annyit még azért szeretnék elárulni, hogy nem csupán ez a mese jelenik meg idén a sorozatban, két másik „modern” történet is készülőben...
