Interjú helyett: Bárdos Zsuzsa, a Babazseb fordítója a könyvről
A Babazseb egy kengurupár története, akiket azzal vert meg a sors, hogy nem lehet gyerekük. Barátaik segítségével mégis sikerül túljutniuk ezen a megpróbáltatáson, amelyről kezdetben úgy tűnt, tönkreteszi az életüket. Elisabeth Brami és Tom Schamp könyve modern mese. Azok közé a gyermekkönyvek közé tartozik, amelyek mai élethelyzeteket, mai családi problémákat tesznek érthetővé kisgyerekek számára. Talán sokan furcsállják első olvasásra, hogy egy gyerekeknek szóló könyv olyan témákról szól, amelyeket hagyományosan nem gyerekeknek valónak vélünk. Ez a könyv a meddőséget, a válást és az örökbefogadást tárgyalja az állatmese áttételes nyelvén. Csupa olyan témát érint, amelyek szüleink nagyszüleink idejében még a „Nicht vor den Kindern” kategóriájába tartoztak.
Ezek az élethelyzetek azonban mai világunk részei, és érthető, ha a szülő nem akarja eltussolni, megkerülni a családi problémákra érzékeny, természetesen kíváncsi gyermek kérdéseit. Ennek a könyvnek a fő témája az örökbefogadás. Az örökbefogadó szülőknek ma már egybehangzóan azt tanácsolják a szakemberek, hogy a gyermekükkel minél hamarabb beszélgessenek arról, milyen módon került a családba, az örökbefogadás ne családi titok legyen, mert ha tabuként kezelik a kérdést, abból a későbbiekben csak baj származik. A beszélgetések legkézenfekvőbb kiindulópontjai a mesekönyvek, melyek a gyermekek számára érthető nyelven tálalják a témát, kérdéseket ébresztenek bennük, gondolkodásra késztetik őket.
A magyar szülőknek nemrég még nem volt választási lehetősége, a könyvesboltok kínálata Marie-Claude Monchaux Nekem két születésnapom van (1977) című könyvére korlátozódott. Azóta jelent meg egy-két hasonló témájú könyv, de a választék még ma is nagyon szűkös. Angol, francia és német nyelvterületen viszont rengeteg olyan mesekönyvet találhatunk, amely magyarázatra szoruló élethelyzetek feldolgozásában segíti a kicsiket. A Babazseb leginkább ötletességével emelkedik ki az örökbefogadással foglalkozó mesekönyvek nemzetközi mezőnyéből. A kengurumamának túl kicsi a zsebe, (ez áll ahelyett, hogy az anyukának természetes úton nem lehet gyermeke), a megoldás is kézenfekvő: feltalálják a „kengurút”, azaz a hasra kötözhető babahordozót ami, – mi sem természetesebb – mesénk kenguru-hőseiről kapta a nevét. Ez a találmány teszi lehetővé, hogy örökbe fogadjanak és felneveljenek egy kisbabát. Az ötletesség a mesekönyv illusztrációira is jellemző, kedves, szellemes részletei lekötik a gyerekek figyelmét.
Az ötletességnél is fontosabb azonban, hogy ez a mese szépítés nélkül bemutatja a bajokat, és felemelő megoldást kínál rájuk. A gyermektelenség problémáját súlyosnak ábrázolja, megmutatja, hogy erre rámehet egy párkapcsolat, ám – és ez a lényeg – azt is megmutatja, hogy ez a probléma (és áttételesen minden családi probléma) megoldható türelemmel, párbeszéddel és összefogással. A drámát, a feszültséget fel kell oldani a mesében, a feszültség és annak feloldása teszi átélhetővé és kezelhetővé a kicsi számára nehéz helyzeteket. Ebben a mesében az szünteti meg a konfliktust, hogy a szülők rászánják magukat az örökbefogadásra. A Babazsebben tehát az örökbefogadott gyermek kovácsolja össze a családot. És valóban ez a legfontosabb üzenet, amit örökbefogadott gyermekünknek átadhatunk, hogy érezze, ő a legfontosabb kincse a családnak. Ez történet is megerősítheti őt abban, hogy milyen sokat ér ő a szüleinek.
Bárdos Zsuzsa
Bárdos Zsuzsa 1976. 05. 20-án született Budapesten. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (ma PTE) Bölcsészettudományi Karán végzett francia és néprajz szakon. Később társadalomtudományi és gazdasági szakfordítói képesítést is szerzett ugyanitt francia nyelvből. A Pécsi Tudományegyetem Esztétika Tanszékének ügyvivő szakértőjeként, majd a Pécsi Alliance Française francia kulturális egyesületben asszisztensként dolgozott. 2012 januárja óta a pécsi Alexandra Kiadó belső szerkesztő munkatársa. Egyetemista kora óta jelennek meg szépirodalmi és szaknyelvi fordításai. Két kisgyermek édesanyja.
